ЦУР

Dunyoning ko‘p joylarida elektr energiyasi va toza yoqilg'idan foydalanish imkoniyati yaxshilandi, biroq 675 million kishi hali ham tarmoqdan tashqarida, 2,3 milliard kishi esa ovqat tayyorlash uchun xavfli va ifloslantiruvchi yoqilg'idan foydalanadi.

Global iqtisodiy istiqbolga oid noaniqlik energiya narxlarida sezilarli o‘zgaruvchanlikni keltirib chiqarishda davom etmoqda, bu esa ba'zi mamlakatlarni qayta tiklanadigan energiya manbalariga sarmoyalarni ko‘paytirishga, boshqalari esa "yashil o‘tish" ni xavf ostiga qo‘yib, ko‘mirga qaramligini oshirishga majbur qilmoqda.

Agar hozirgi sur'at davom etsa, 2030- yilga kelib 660 millionga yaqin odam hali ham elektr energiyasidan foydalana olmaydi va deyarli 2 milliard kishi ovqat tayyorlashda ifloslantiruvchi yoqilg'i va texnologiyalardan foydalanishda davom etadi. 2030- yilga kelib hamma uchun energiya manbalaridan foydalanishni ta'minlash uchun biz elektrlashtirishni tezlashtirishimiz, qayta tiklanadigan energetikaga investitsiyalarni ko‘paytirishimiz va elektr tarmoqlarini yaxshilashga sarmoya kiritishimiz kerak.

Elektr energiyasidan foydalanish imkoniyatiga ega bo‘lgan dunyo aholisining ulushi 2015- yildagi 87 foizdan 2021- yilda 91 foizga oshdi. 2019- yildan 2021- yilgacha elektrlashtirish darajasi oshdi.

2021- yilda dunyo aholisining 71 foizi toza yoqilg'i va texnologiyalaridan ovqat pishirishda foydalanish imkoniyatiga ega bo‘lgan bo‘lsa, 2015- yilda bu ko‘rsatkich 64 foizni tashkil etgan.

O'zbekiston ulkan foydali qazilmalarga, shu jumladan uglevodorod zaxiralariga ega. British Petroleum tahlillariga asosan O‘zbekiston tabiiy gaz ishlab chiqarish bo‘yicha dunyoda 17-o‘rinni, zaxiralari bo‘yicha esa 24-o‘rinni egallaydi.Biroq, resurslar tezda kamayib bormoqda va hozirgi ishlab chiqarish sur'atlarida zaxiralar 2035-yilga qadar tugaydi. Bundan tashqari, O'zbekiston iqtisodiyoti dunyoda eng ko'p energiya talab qiladigan sohalardan biridir. Masalan, mamlakat yalpi ichki mahsulotining energiya zichligi qo'shni Qozog'istonga nisbatan 35 foiz va Germaniyaga qaraganda uch baravar yuqori. Ishlab chiqarish jarayonida ko'pincha eskirgan texnologiyalardan foydalanadigan sanoat tarmog'i mamlakatda iste'mol qilinadigan barcha energiyaning qariyb 40 foizini tashkil etadi.

O'zbekiston hukumati past uglerodli rivojlanish strategiyasida uchta sektorni energiya iste'moli va issiqxona gazlari chiqindilarini hisobga oladigan ustuvor yo'nalish sifatida belgilab berdi: elektr energiyasini ishlab chiqarish, issiqlik ta'minoti va binolar. Xususan, uy-joy sektori (asosan turar-joy binolari) energiya iste'moli bilan bog'liq issiqxona gazlari chiqindilarining yarmini tashkil etadi (yiliga taxminan 80 million tonna CO2-ekv.). Aholining kutilayotgan barqaror o'sishini hisobga olgan holda (BMT hisob-kitoblariga ko'ra, kelgusi 15 yil ichida O'zbekiston aholisi 20 foizga ko'payadi), yangi qurilishlar, turar-joy binolarida energiya iste'moli o'sishi bilan birga, chiqindilar 2050-yilga kelib 30 foizga ko'payishi kutilmoqda.

2030-yilga kelib, O'zbekiston hukumati iqtisodiyotning energiya sarfini qariyb 50 foizga kamaytirishga, shuningdek, hamma uchun arzon, ishonchli, barqaror va zamonaviy energiya manbalaridan foydalanishni ta'minlashga intilmoqda. Shu maqsadda iqtisodiyotning energiyani ko'p talab qiladigan tarmoqlarini modernizatsiya qilishga qaratilgan davlat dasturlari amalga oshirilmoqda.

Milliy vazifalar

7.1-vazifa. 2030- yilgacha arzon, ishonchli va zamonaviy energiya ta’minotidan umumiy foydalanishni ta’minlash.

7.2-vazifa. 2030- yilgacha jahon energetika muvozanatida tiklanuvchan manbalardan olinadigan energiya ulushini sezilarli ravishda ko‘paytirish.

7.3-vazifa. 2030- yilgacha energiya samaradorligini kuchaytirish bo‘yicha ko‘rsatkichni ikki baravarga oshirish.

7.b-vazifa. 2030- yilgacha zamonaviy va barqaror energiya bilan ta’minlash uchun infratuzilmani kengaytirish va texnologiyalarni modernizatsiya qilish.

Milliy ko'rsatkichlar

№	MILLIY KO'RSATKICHLAR	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023
1	Indikator 7.1.1. Elektroenergiyadan foydalanish imkoniyatiga ega aholi ulushi:
	a) jami;	-	-	-	-	-	-	-	-	93,5	100,0	99,4	99,8	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
	b) shahar;	-	-	-	-	-	-	-	-	95,7	100,0	99,4	99,8	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
	c) qishloq.	-	-	-	-	-	-	-	-	91,9	100,0	99,4	99,8	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
2	Indikator 7.1.2. Asosan toza yoqilg‘i va texnologiyalardan foydalanadigan aholi ulushi.	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	94,5	97,1	97,8	94,3	97,3	99,6
3	Indikator 7.2.1. Umumiy ishlab chiqarilgan elektroenergiya hajmida qayta tiklanadigan energiya manbalari hisobidan ishlab chiqarilgan elektroenergiyaning ulushi.	10,5	11,2	14,7	15,6	14,0	15,3	12,7	13,2	8,9	12,9	15,8	10,8	12,6	10,5	10,9	11,8	11,6	13,0	9,4	10,2	7,5	7,0	9,3	9,7
4	Indikator 7.3.1. Birlamchi energiya sarfini yalpi ichki mahsulotga (YAIM) nisbati orqali hisoblanadigan energiya sig‘imi. ⁹⁾	1,029	0,978	0,957	0,863	0,771	0,677	0,604	0,556	0,521	0,447	0,426	0,384	0,299	0,275	0,237	0,218	0,204	0,202	0,200	0,193	0,168	0,159	0,139	0,126
5	Indikator 7.b.1.1. Asosiy kapitalga kiritilgan investitsiyalar umumiy hajmida energetika sohasida asosiy kapitalga kiritilgan investitsiyalarning ulushi. ⁹⁾	1,6	1,5	2,0	2,7	2,7	2,6	1,6	2,4	2,0	3,1	5,4	4,7	4,0	4,3	4,5	5,0	5,3	7,6	12,4	10,8	5,3	7,9	7,5	12,2
	Qoraqalpog‘iston Respublikasi	1,3	0,5	1,4	0,5	0,4	0,6	0,8	0,4	0,3	0,7	2,6	2,0	1,9	2,0	3,5	2,0	1,4	1,5	30,8	16,8	9,3	5,1	5,1	2,4
	viloyatlar:
	Andijon	0,1	1,2	0,1	0,3	0,5	1,6	2,1	4,6	6,2	4,1	1,3	2,4	3,3	2,2	2,0	1,6	3,1	1,9	2,0	3,2	2,7	3,9	5,1	5,7
	Buxoro	0,5	0,5	0,6	0,3	0,2	0,6	0,5	0,4	0,2	0,1	0,2	0,7	0,8	0,8	0,7	0,5	0,6	0,6	1,1	0,8	1,3	7,2	12,3	32,6
	Jizzax	0,4	1,9	4,7	1,0	0,6	1,0	0,3	1,0	7,1	3,6	10,7	2,2	1,9	2,1	4,0	1,5	0,3	1,6	2,6	2,4	2,0	3,7	4,4	18,6
	Qashqadaryo	4,0	2,6	6,6	7,9	7,5	4,4	2,3	2,0	1,5	3,7	2,7	3,2	6,2	8,4	10,4	13,6	21,8	37,4	46,7	39,9	21,6	5,0	9,7	19,7
	Navoiy	0,9	0,4	0,3	0,3	0,6	0,6	1,0	0,9	0,5	1,9	24,8	24,1	14,5	4,8	1,7	3,5	1,5	0,7	8,9	16,8	1,8	8,5	4,8	18,1
	Namangan	1,2	1,3	0,2	0,6	1,7	2,0	1,8	12,1	6,6	1,1	6,8	2,3	4,0	3,1	2,6	2,4	3,6	13,9	39,7	25,5	7,4	8,5	2,2	6,9
	Samarqand	0,6	1,6	2,5	12,7	10,2	5,2	1,3	4,6	2,5	3,1	3,2	4,1	4,2	2,2	2,8	1,5	1,6	1,5	1,8	0,8	0,9	3,9	5,0	9,0
	Surxondaryo	1,4	4,6	2,9	6,6	9,7	6,9	2,9	1,0	0,9	17,6	2,1	7,5	1,4	0,8	0,6	0,4	0,5	1,1	1,1	1,9	2,7	6,6	4,3	23,2
	Sirdaryo	11,2	10,7	13,3	8,6	10,4	10,6	2,5	1,9	3,8	3,3	13,0	5,8	6,9	8,5	13,2	6,2	3,6	3,5	2,4	11,7	13,7	29,8	57,5	52,2
	Toshkent	2,3	2,1	1,2	1,3	3,3	4,8	5,0	8,3	6,3	4,6	4,9	4,5	4,6	11,7	11,2	17,7	13,1	3,7	4,0	4,3	3,0	16,5	5,5	3,2
	Fаrg‘onа	0,3	0,3	0,1	1,1	0,3	0,5	1,2	3,9	4,0	12,0	3,3	3,0	4,5	4,6	3,8	2,8	2,0	2,4	3,8	4,6	2,8	3,7	3,8	1,3
	Xorazm	1,3	0,8	0,1	0,2	0,3	0,7	0,9	1,4	1,2	0,4	1,0	1,7	3,3	5,1	3,1	3,3	0,4	1,2	1,4	9,9	10,3	13,9	8,2	5,3
	Toshkent sh.	0,4	0,2	0,2	0,1	0,1	1,0	0,4	0,4	0,2	0,0	2,4	3,1	1,5	1,9	1,2	1,5	1,0	0,6	0,6	1,4	2,7	5,1	1,7	2,5

9) Alohida yillar bo‘yicha ma’lumotlar qayta hisoblangan

Yuklab olish (XLS, 90 КВ)